A Google+ a nagy redesign után most egy újabb szolgáltatást kapott: nevezetesen, hogy bárki közvetíthet élőben a Google Hangouts és a YouTube segítségével.

A szolgáltatás neve Google Hangouts on Air, és teljesen hasonló a Ustreamhoz, vagy a Justin.tv-hez, azonban most mégiscsak a Google-ről van szó. És mivel a Google egy rakás szolgáltatással  bír, helyzetelőnnyel rendelkeznek egy új termék bevezetésekor. Most sincs ez másképp: ha elindítunk egy online közvetítést, azt YouTube csatornánkon is megjeleníthetjük, és a már lezajlott közvetítéseket visszanézhetjük szintén a YouTube segítségével.

A szolgáltatás sajnos nálunk még nem érhető el, azonban valószínűleg már nem kell sokat várni, addig is nézzük meg videón, hogy miről is van szó:

Eközben javában fejlesztik a virtuális pénztárcákat, amilyen például a Google Wallet, vagy a PayPal megoldása, azonban most a MasterCard egy csapásra felkavarhatja az eddig sem állóvizet.

A MasterCard Mobile után, most bemutatták ugyanis a PayPass Tárcát (PayPass Wallet), mely egy mobilszolgáltatótól, banktól és kártyától független megoldás, mely online fizetésre is használható. A felhasználónak csak telepítenie kell egy alkalmazást és regisztrálnia kell a különböző kártyáit, és már fizethet is. Azonban érdekes húzás, hogy akár VISA kártyákat is használhatunk, sőt a MasterCard PayPass terminálok is el fogják fogadni a VISA kártyákat.

A készülékünk tehát egy csapásra válhat egy mobil pénztárcává, telis-tele a bankkártyáinkkal. Ezeket a kártyákat pedig a már eddig kiépített, és a jövőben bővítendő PayPass terminálok fogják elfogadni (idehaza pl. Burger King, SPAR is használ már ilyet). Május 3-án egyébként bevezettek egy ún. “paypass Ready” matricát is, melyet a PayPass kompatibilis telefonok kaphatnak meg. (jelenleg 17)

A megoldás másik nagy előnye, hogy nem csak a való világban, de online is fizethetünk a PayPass Wallet-tel. Ezt nevezik PayPass Online-nak, mely nagyban hasonlít a PayPal-ra, bár talán még annál is egyszerűbb: egy webshopban csak rá kell kattintani egy gombra, és a felhasználó készülékén engedélyezni kell a fizetést.

Az pedig csak hab a Tárcán, hogy a MasterCard API-t is biztosít a fejlesztőknek, így akár saját továbbfejlesztések is integrálhatóak lesznek a különböző webshopokba.

Eddig tehát ez az első legszélesebb körben használható NFC-s fizetési megoldás, amit láthattunk, leszámítva azt a szomorú apróságot, hogy a szolgáltatás egyelőre csak az USA-ban érhető majd el.

Kijelenthetjük, hogy a Samsung minden eddiginél komolyabb készüléket gyártott, és most néhány szóban a tulajdonságok:

A készülék 4 magos, 1.4 GHz-es Exynos processzort kapott, és 1GB RAM-ot. A grafikus chip egy Mali-400-as, 400 MHzes. A Galaxy Nexusban már bemutatott, HD Super AMOLED kijelzővel rendelkezik, melynek átmérője 4,8 col, és felbontása 1280×720 pixel. A telefon egy LED-vakus 8 megapixeles kamerával is rendelkezik.

Szerencsére megmaradt a Home gomb és a “vissza”, valamint a “menü” érintésérzékeny felületek az Ice Cream Sandwich ellenére. A készülék egy 2100 mAh akkumulátort kapott, reméljük tovább bírja majd mint elődje. Emellett NFC, (Android Beam-mel), Bluetooth 4.0, LTE, SDXC kompatibilis kártyaolvasó is helyet kapott a mindössze 133 grammos készülékben. Ezzel a készülékkel debütált a Samsung felhő megoldása, az S-Cloud is.

Kijelenthetjük, hogy abszolút egy csúcskategóriás készülékről van szó, valószínűleg a következő hetek is erről fognak szólni.

A teljes bemutató videó megtekinthető a http://www.thenextgalaxy.com/ címen, a készülék részletes specifikációja pedig a http://www.samsung.com/global/galaxys3/ címen érhető el.

A készülék május 29-én fog megjelenni a boltokban.

Örvendetes dolog, hogy most végre a Magyar Nemzeti Galéria ás a Szépművészeti Múzeum is csatlakozott a projekthez, összesen több mint 200 alkotással.

A Google Art Project a http://www.googleartproject.com címen érhető el, és a Collections menüpont alatt a Location résznél kell Európán belül Magyarországot kiválasztani.

A virtuális múzeumok tanuláshoz is jól használhatóak, és remélhetőleg meghozzák a kedvet a valódi múzeumlátogatáshoz is. A rendszerben egyébként számos felvétel gigapixeles felbontásban készült, így a nagyon apró részletek is láthatóak, sőt 46 múzeumban lehetőség van virtuális látogatást is tenni.

A szolgáltatás nagy előnye, hogy a SkyDrive-hoz hasonlóan A Drive-ba is integrálva lett a Google Docs, így a könnyedén szerkeszthetjük a felhőben lévő fájljainkat. Az asztali kliens a Dropboxhoz és a SkyDrive-hoz hasonló, PC-n, Androidon és Mac-en is működik, és már készül az iOS kliens. A Drive keresési funkciója is kiemelkedő, az optikai karakterfelismerésnek köszönhetően scannelt dokumentumokban is tud keresni.

A szolgáltatás még nem érhető el mindenki számára, de a https://drive.google.com címen lehet jelentkezni a mielőbbi használatra, a megjelenéskor e-mailben fognak tájékoztatni.

A Google 5GB-ot biztosít ingyen, de a Microsofthoz hasonlóan ők is rendelkeznek fizetős csomagokkal, 25GB például havi 2,49 dollárba kerül.

A gsmarena.com készített egy összehasonlító táblázatot a ma elérhető legnépszerűbb felhőszolgáltatásokról, hogy megkönnyítse a választást:

Azonban a Microsoft sem nézheti hátratett kézzel a dolgokat, így igencsak átszabta saját felhőszolgáltatását, a SkyDrive-ot. A legfőbb újdonság, hogy elérhetővé vált az asztali alkalmazás mind Windowsra, mind OS X-re, így nem kell a korábbi megoldással bajlódni. Sőt a mobilos klinesek közül a WP7, iOS alkalmazások is frissültek. A feltöltött fájlok látszani fognak a Skydrive.com oldalon, és a dokumentumok szerkeszthetőek is lesznek. A Microsoft ezzel mintegy megelőzte a Google-t, sőt valószínűleg egy Microsoft Office-hoz szokott embernek jobban be fog jönni a SkyDrive, mint a Google Docs, ha a gyorsaságot nem nézzük.

A SkyDrive egyébként már optimalizálva van Windows 8-ra is, hiszen rendelkezik Metro felülettel is. További változás, hogy csökkentették a tárhely méretét 7 GB-ra, de a korábbi felhasználóknak megmarad a 25 GB-os tárhelyük. Emellett a Microsoft is bevezeti a fizetős konstrukciókat, 20,50,100 gigás csomagok vásárolhatóak a következő árakon (sorban): 2300, 5800, 11500 Forint.

Kíváncsian várjuk mit mutat majd a Google Drive, addig is érdemes azonban elgondolkodni, hogy mennyire be fog majd lassulni a gépünk, ha 4-5 féle cloud szolgáltatóval szinkronizálunk folyamatosan…

Windows 8

További fontos információ, hogy a Windows 8 utolsó kipróbálható verziója június első hetében lesz elérhető. Ezt a kiadást Release Preview-nak fogják nevezni. Az új Windows egyébként háromféle konstrukcióban vásárolható majd meg.

Specifikáció

A tablet 9,7 colos IPS kijelzővel rendelkezik, mely a korábbi xTAB-100 modellhez képest sokkal szebb, élénkebb képet biztosít. Felbontása 1024×768 pixel. A készülékben helyett kapott egy Cortex-A9 1GHz-es processzor 512MB RAM-mal, és egy ARM Mali-400 grafikus gyorsító is (ami pl. a Galaxy S II-ben), emellett a szokásos adatátviteli portokat is megtalálhatjuk, sőt HDMI kimenetet és USB portot is elhelyeztek a házon. A képen egy Samsung Galaxy Tab 7 Plus-szal látható.

Külső

A készülék külsője is sokat változott az xTAB-100-hoz képest, végre szimmetrikusan lettek elhelyezve a vezérlő gombok: a ház tetején található a bekapcsoló gomb, alján a portok, míg jobb oldalon a megnövekedett hangerőszabályzó gombok.

Egy 2 megapixeles hátlapi, és 1.3 megapixeles előlapi kamera is megtalálható a készülékben, melyek minősége nem túl fényes, bár valószínűleg kevés ember fotózik egy 10 colos jószággal.

Belső

A WayteQ xTAB-100s sajnos még csak Android 2.3.4-et futtat, nem pedig az Android tabletes verzióit, bár állítólag lesz majd frissítés. A fájlkezelő nagyon hasznos, főleg hogy a tartozéknak kapott USB-kábelen csatlakoztatott pendrive-ot is látja, ami lássuk be elég egyedülálló a mai tableteken. A WayteQ nem készített saját kezelőfelületet, Launchert, így a natív Google megoldásokat találhatjuk meg, köztük a Gmailt, Maps-et, de emellett helyet kapott a QuickPic képnézegető is. A beépített videólejátszó elég sokféle formátumot támogat, a 720p-s videók is szaggatás nélkül mennek.

A készülék akkumulátora a gyártó szerint 80 óra készenlétet bír, és kb 4 órán át tud videókat lejátszani. A készülékben még infraportot is találunk ez azonban csak a külön 1-2 ezer forintból megvásárolható távirányítóval használható, mely hasznos lehet ha médialejátszóként, tévével összekötve használjuk.

Összegzés

A WayteQ xTAB-100s mindenképpen jó választás, ár/érték arányban az egyik legjobb, azonban az itt-ott recsegő műanyag, a néhol nagyon kínai hatást keltő műanyag-megmunkálás még hagy némi kívánnivalót maga után, arról nem is beszélve, hogy legalább egy Android HoneyComb verzió elvárt lenne 2012-ben. A legnagyobb pozitívum azonban a pendrive-ok kezelése, és az ár.

Most azonban kiderült, hogy a dolog nem teljesen így van, a Google mától ugyanis elérhetővé tette a Plus teljesen átalakított, sokkal jobban átgondolt, új felületét.

Megjelent az ún. Navigation Ribbon, vagyis a bal oldali – felhasználók által is szerkeszthető – menü, átalakult a csevegések és a fényképek kezelése is. Nem is szaporítanánk a szót, az alábbi videó mindent bemutat. A videó megnézése után pedig irány a Google+.

A Samsung erre a piacra az NX10-el 2010. januárjában lépett be, azóta többször is továbbfejlesztették az NX rendszert, és így született meg a most tesztelt 20.3 megapixeles csoda, az NX200. Csak néhány apróság: A gép képes fullHD videók fevételére is stereo hanggal, sőt 720p-s videókat 60fps-sel képes rögzíteni. A sorozatlövője másodpercenként 7 képet készít, míg az ISO értéket 12800-ig is állíthatjuk. A készülék egyébként egy 3 colos AMOLED kijelzővel is rendelkezik.

A tesztelésre Ángyán László hobbifotóst kértem fel (képei itt és itt).

Kezelőszervek

A gombok elhelyezése, mérete, nyomásérzékenysége általában rendben van. A törlést süllyesztett gombbal oldották meg és van a négyirányú tárcsás gomb is, ami már elengedhetetlen, szóval alapvetően jól kezelhető. Egyetlen rész van, amit nem érzek átgondoltnak az pedig a „képnézegető” nagyító tárcsája a gép tetején. Olyan, mintha lefelejtették volna, aztán utólag rájöttek, hogy a nagyítás egy valós igény mikor visszanézzük, hogy egy kép bemozdult-e. Arról nem is beszélve, hogy a tetejére festették fel a piktogramokat, ami persze megszokható, ha már sokszor elrontottuk a nagyítást.

A markolat fém dominanciája a megbízhatóság érzését keltette, de az élek egy órányi fényképezés után zavaróak voltak, főleg, hogy egy teleobjektívvel próbáltuk ki. Ez se lenne baj, ha a markolata kicsit nagyobb volna.

MILC gépről lévén szó nagy hátrány még a kereső hiánya, de legalább a szép nagy AMOLED-es kijelzőn látható az előnézet. Baj, hogy azon szebb képet látunk, mint a monitorunkon később.

Szolgáltatás

A manuális élességállításnál elég zavaró, hogy a nagy kijelző teljes részét elfoglalja a kinagyított rész, amin persze remekül be lehet állítani az élességet, de elég lassan vált vissza teljes képre. Emiatt több padkáról leugráló lurkóról lemaradtunk. Persze kikapcsolható több más beállítás mellett, de egy Picture in Picture megoldás nem lett volna rossz alternatíva. Ez már az NX100 esetében is ilyen volt.

A kiégés nem ellenőrizhető valós időben, a kijelző nem érzékelteti, hogy a kép sötét vagy épp kiégett lesz, csak alul a fényérték skálán jelzi a mért értéket, ezt rendszeresen elfelejtettük nézni, és egy felhős napon ez igen zavaró volt. A kiégésnek elejét vehetjük, ha a Smart Range funkciót bekapcsoljuk. A sötét részeket pedig utólag a BackLight funkcióval, de ez Photoshoppal is elvégezhető sokkal jobb minőségben utólag (kicsit a digitális zoom esetére emlékeztet ez a funkció).

Menürendszer

A menürendszere nagyon tetszetős, ugyanis minden almenüt oldalakra bontottak, így nem kell legörgetni, ez szokatlan, de működő elrendezés. Különös tekintettel a Fn, vagy funkció menü. Ez tartalmaz mindent egy képernyőn, amit gyakran állítunk, még olyat is amit nem. Itt jön elő a tárcsa előnye.

Megemlítendő még, hogy remegéskompenzációból (képstabilizátorból) két fajta van, nekem használat során nem derült ki, hogy mit tud a kettő. A segédvonalak is elég nagy szabadsággal választhatók.

Az érzékelő csodát nem tett, de elég jónak mondható, relatíve kis zaja van. Sötét helyeken és nagy ISO esetén is teljesen folyamatos élőképet kapunk, ez a minimum, ha már kereső nincs is.

A zajszűrés, tekintve, hogy 12k ISO értékig mehetünk el, sötétben központi kérdés. Sajnos a beállításoknál ez a rész kimerül a ki-/bekapcsolásban. Kár, hogy nem lehet testre szabni, mert elég agresszív szűrést alkalmaz. ISO800 felett egy kicsit leromlik a színinformáció, valószínűleg a zajszűrésnek köszönhetően, e felett pedig a finom részletek kezdenek eltűnni, ezért is zavaró a zajszűrés konfigurálhatatlansága.

Objektív-torzítások

A teszt során egy 50-200mm teleobjektívet használtunk. A kromatikus aberráció (fényes éleken a lilásodás) szemmel látható, van ahol zavaró is:

Hordótorzítás alig mérhető ~1%, nyilvánvalóan a kis objektívnél kapható nagyobb érték az előbbire. A vignetta-hatás a teleobjektívvel elég nagy:

Mért értékek alapján ~15%, ami azt jelenti, hogy egy homogén felületen a sarkok 15%-kal kisebb fényűek, mint az optikai középpont. De ezek nem az érzékelő, hanem a lencserendszer állandó hibái. Egyébként a teleobjektív minőségére jellemző, hogy egy 50 méterre levő iskola dühöngőjének drótkerítésére könnyedén rá lehet fókuszálni, és az amögött levő 10m-re levő iskola fala, már nagyon homályos.

Néhány tesztkép:

A géppel összességében elégedettek voltunk, a markolat azonban tényleg lehetne nagyobb (bár lehet, hogy pont a hordozhatóság volt a cél), és az optikai kereső nagyon hiányzik.

A gép ára az alap objektívvel kb. 190.000 Ft.

A kijelző akár másfél méterről leesve sem szenved sérülést, és már a jövő hónap elején várható az Európai bevezetése. A megjelenés felforgathatja az eBook reader piacot, sőt  valószínűleg már nem vagyunk messze az alábbi koncepciótól sem:

További részletek: http://wordlesstech.com/2012/03/30/flexible-display-will-appear-next-month/ és http://www.engadget.com/2010/01/15/lg-displays-19-inch-e-ink-display-plays-loose-with-the-truth/