it-tech no image

Létrehozva: november 25th, 2010 | by itarena

2

Rakjunk rendet! 1. – CRT, Plazma, LCD/TFT, LED, OLED, AMOLED, SuperAMOLED, RetinaDisplay, SuperCCD, EINK, IMOD

A következő post nagy része nem saját szerzemény, mint inkább egy gyűjtőmunka eredménye a jelenleg használt kijelzőtechnológiák bemutatására, mert nem egyszerű eligazodni. Igyekeztem nem kihagyni semmit, és talán érthetően összefoglalni a lényeget. Akit mélyebben is érdekel a téma, a cikk végén találja a linkeket ahonnan összegyűjtöttem. Szakmai szempontból előfordulhatnak-itt ott hiányosságok, de nem a dolgok mélységének megértése volt a cél, csupán egy rövid ismertető.

CRT/katódsugárcsöves

A CRT monitorban egy katódsugárcső található, elektronágyúval az egyik végén, foszforral bevont képernyővel a másik végén. Az elektronágyú elektronnyalábot lő ki, ezt mágneses mező irányítja. Az elektronnyaláb a foszforborításba ütközik és felvillan, majd elhalványodik. Ha elég gyorsan követik egymást az elektronnyalábok, akkor az a pont nem halványodik el. Tehát az elektronágyúk írnak a képernyőre a számítógép utasításának megfelelően, balról jobbra, egy másodperc alatt többször is frissítve a képpontokat.

Plazma

A plazma TV minden egyes képpontjában apró elektromos kisülések hozzák létre a felvillanó fényeket. Emiatt aztán nagyon jó kontrasztaránnyal, és gyors képfrissítéssel működnek, viszont kifejezettem melegek, és emiatt egyáltalán nem energiatakarékosak. A betekintési szögük nagy, az élettartamuk viszont viszonylag kicsi. Csak azoknak érdemes plazma TV-t vásárolni, akik nagyon jó képminőségre vágynak, és készek ezért komoly összegeket beruházni.

LCD/TFT

Az LCD (Liquid Crystal Display) képét folyadékkristályos kijelző adja. Ez azt jelenti, hogy egy folyadékkristályos kijelzőt ( ez van a számológépekben is) hátulról megvilágítunk.  Mivel a kijelző megszűri a háttérvilágítást, nagyszerű képeket kapunk végeredményképpen. Erre alkalmas a TFT, vagyis a vékony-film-tranzisztor. A TFT-LCD monitorokban minden pixelt egy-egy ilyen tranzisztor irányít (ad rá/elvesz róla áramot). Ha az LCD-elemet kiegészítjük egy polarizációs szűrővel, képessé válik az áthaladó fény mennyiségének szabályozására. (color filter). Nincs olyan LCD monitor, amely ne lenne TFT is egyben. Az LCD monitorok hátránya, hogy a háttérvilágításuk nem tökéletesen egyenletes, és néhány év alatt egyre kisebb fényük lesz.

image

LED

2007-ban hozták forgalomba első LED TV-t, amely tulajdonképpen egy olyan LCD TV, amelyben LEDes háttérvilágítást használnak. A hagyományos LCD TV-k a háttérvilágítást biztosító fluoreszcens izzókból, és az előtte elhelyezett folyadékkristályos (LC) panelből állnak. A LED-es háttérvilágítású televíziók energiafelvétele és hőleadása is nagyon alacsony.

image

A jelenleg (2010) a boltokban LED-TV-knek emlegetett készülékek is ezen az elven működnek, tehát az egyes pixelek nem LED-ek, csak a háttérvilágításuk az. Olyan TV-t nem lehet kapni, amiben a képpontok egyenként LED-ek lennének, viszont egy közel olyan megoldás lesz az OLED, bár az sem LED.

Megjegyzés: Az Apple által fejlesztett RetinaDisplay is egy LCD, nagy felbontással (3,5 inchen 960×640 pixel, és LED-es háttérvilágítást használ.

 

OLED

Az OLED technológia olyan, félvezető tulajdonságokkal rendelkező, szerves vegyületeket foglal magában, melyek elektromos gerjesztés hatására, stimulált, vagyis áttételes fénykibocsátásra képesek, külső megvilágítás nélkül. A kibocsátott fény erőssége az alkalmazott szerves anyagtól, színe ezen kívül, az esetlegesen hozzáadott színezőanyagok tulajdonságaitól is függ.

Az OLED-ek két elektróda között elhelyezett vékony, szerves anyagok, melyek elektromos töltés hatására világítanak. Nem csak széles körben alkalmazhatóak, de sokkal kevesebb energiával, így környezetbarát módon működtethetőek. Használatukkal a fénykibocsátó diódáktól (LED-ektől) megszokott, kiváló minőségű megvilágítást érhetünk el.

Az OLED technológia lehetővé teszi a hajlékony kijelzők gyártását.

A két ismert vezérlési mód a passzív (PMOLED) illetve aktív (AMOLED), de egyértelműen látszik, hogy a jövő az aktív paneleké, a passzívok inkább csak a kezdeti időkben voltak jelen, ráadásul nem is a telefonoknál.

AM OLED

Az aktívmátrix vezérlésű szerves fénykibocsátó diódás, angol elnevezése (Active Matrix Organic Light-Emitting Diode) után AM OLED működése révén az ilyen képernyők nem igényelnek háttérvilágítást, és a gyártók szerint az LCD és PDP (plazma) technológiákkal szemben energiatakarékosabbak és tömegesen gyártva költséghatékonyabbak is.

Aktív mátrix OLED kijelző

Super AMOLED

A Super AMOLED a mobil készülékekben, pl. mobiltelefonokban történő felhasználásra kifejlesztett képmegjelenítési technológia. A többi képmegjelenítési technológiától abban tér el, hogy az érintést érzékelő réteget a képernyőbe integrálják, ahelyett, hogy a felszínére vinnék fel.

Super LCD

A SLCD, a Sony által gyártott Super LCD panelek ugyanolyan mély feketét és telt színeket kínálnak közel azonos fogyasztás mellett, mint a Super AMOLED-ek, ám közvetlen napfényben is jól olvashatóak maradnak. Másként szólítva S-PVA (Super Patterned Vertical Alignment) panelnek is hívhatjuk; gyakorlatilag ugyanazt nyújtja, amit az MVA, csak sokkal jobb kontrasztaránnyal, feketébb feketékkel és nagyobb betekintési szöggel. Meglátjuk, hogy mi sül ki belőle.

Itt egy összehasonlító videó a mobilkijelzőkben használt csúcstechnikákról: SuperAMOLED (SAMSUNG), Super LCD (HTC) és Retina Display (iPhone).

 

EINK

Az elektronikus tintás kijelző a jövő egyik lehetséges iránya nem is LCD és nem is ledes működésű. Az e-ink, alias “electrophoretic display” működési elve, hogy elektromosság hatására a plexi alatti pigmentált részecskék átrendeződnek, így alakítanak ki számunkra is értelmezhető ábrákat, jeleket.

image

 

IMOD

A Qualcomm az idei Mobile World Congressen is demózta az iMOD (Interferometric Modulator) technológiás, passzív felépítésű kijelzőjét, mely elképesztően jó képminőséggel és hihetetlenül alacsony fogyasztással büszkélkedhet, a képfrissítési sebessége viszont egyelőre elég alacsony, igaz, a cég azt állítja, hogy hamarosan el fogják érni a folyamatosnak ható mozgóképet biztosító, 30 képkocka/másodperces értéket. Mivel a panel nagyon vékony is, elképezelhető, hogy bele fog kerülni mobiltelefonokba is, de ez egyelőre a jövő zenéje.

Qualcomm Mirasol display technology principle

További információk, források:


Címkék: , , , , , , , , , ,



2 hozzászólás: Rakjunk rendet! 1. – CRT, Plazma, LCD/TFT, LED, OLED, AMOLED, SuperAMOLED, RetinaDisplay, SuperCCD, EINK, IMOD

  1. Pingback: itarena.hu » Átlátszó kijelzők? Hibrid EInk/LCD tabletek?

  2. Pingback: itarena.hu » Teszt: SAMSUNG Galaxy S II – mindennél vékonyabb

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ugrás a lap tetejére ↑

Read previous post:
3 in 1 : Megújult a Google Docs [UPDATE]

Az elmúlt napokban írtam a webes officeról, a docs.com-ról, a Dropboxról és a SkyDrive-ról mint ingyenes tárhelyről. Úgy láltszik ez...

Close